Egy felhívásra címmel Schein Gábor irodalomtörténésztől közöl kolumnás cikket az Élet és Irodalom című hetilap június 1-jei száma. A június 8-i szám Visszhang-rovatában pedig megjelent a Szentmártoni János, a Tokaji Írótábor kuratóriumának elnöke által írt Fölkérés és reflexió című írás
A Tokaji Írótábor augusztusi tanácskozásának témájára, illetve A hallgatás és elhallgatás évei a magyar irodalomban címmel megjelent felhívásra reagál a szerző. „Udvariatlanság egy tanácskozást vitacikkel megelőzni” – írja Schein Gábor. – Az Írótábor kuratóriuma azonban, amelyben egy-egy taggal képviselteti magát többek között a Magyar Írószövetség, a József Attila Kör, a Fiatal Írók Szövetsége, a Magyar PEN Klub és a Magyar Művészeti Akadémia, olyan felhívást bocsátott ki, amely a benne foglalt állításokkal, és még inkább az általa megalkotott történeti elbeszéléssel önmagában is figyelmet érdemel. Nem csak azért, mert a felhívás egy egész szakmát gyanúsít meg. Nem is csupán azért, mert a jeles szervezetek képviselői a rövid szövegben a történeti ismeretek teljes hiányával tüntetnek, és példával szolgálnak arra, hogy a helyes nyelvhasználat gyakorta még az író embereknek is nehezére esik. A figyelmet mindezek mellett az indokolja, hogy a felhívásban tetten érhető szemlélet és tudáshiány, vagy rosszabb esetben szándékos történelemhamisítás meghatározó befolyással volt a Nemzeti Alaptanterv ideológiai-politikai alapú kiegészítésére és arra a szimbólumpolitikára, amely a kulturális-irodalmi emlékezet átrendezését is egy gyökeresen hazug közösségi identitás megalapozására kívánja felhasználni.” A cikk teljes terjedelmében közli az írótábori felhívást is.
Az egy héttel később megjelent reflexióban Szentmártoni János meghívja az írótáborba Schein Gábort, hogy vegyen részt a tanácskozáson, és ott is fejtse ki véleményét. A felhívás utáni szokatlanul gyors reakciót pedig azzal magyarázza, hogy a kitűzött téma nagyon is aktuális és sokakat foglalkoztat. "A Tokaji Írótábor kuratóriuma úgy látja, hogy nagyon is időszerű az irodalmi köztudatés az abban gyökerező kánonok korrekciója. A pártállami diktatúra kultúrpolitikája olyan torzulásokat, az irodalmi pantheon hiányait eredményezte, amelyeket korrigálni kötelességünk" – írja Szentmártoni János.
A lap megtalálható a II. Rákóczi Ferenc Megyei Könyvtárban (is)!