Dr. Mezei Ferencet elsősorban orvosként, tüdőgyógyászként ismerték Miskolcon és Borsod-Abaúj-Zemplén megyében, pedig hivatása mellett a huszárhagyományok kutatásával is foglalkozott. A II. Rákóczi Ferenc Megyei és Városi Könyvtár központi épületében (Miskolc, Görgey A. u. 11.) március 30-ig olyan menték, csákók is láthatók, amilyenek egykor a huszárok viseltek, és melyeket Mezei doktor készített.
Mezei Ferenc 1950. március 26-án született Szikszón. Gyermekéveit Görömbölyön és Miskolctapolcán töltötte. A miskolci Földes Ferenc Gimnáziumban érettségizett, majd a Debreceni Orvostudományi Egyetemen szerzett általános orvosi képesítést. Hét évig a Magyar Néphadseregben szolgált katonaorvosként, ezt követően háziorvosként dolgozott Diósgyőrben és az Avasi lakótelepen, majd a Szent Ferenc Kórházba került és tüdőgyógyász szakorvosi képesítést szerzett. A kórházi évek után nyugdíjazásáig a mezőkövesdi tüdőgondozó főorvosa volt. Gyógyító munkáját nyugdíjas éveiben sem adta fel, élete végéig a Semmelweis Kórház Szűrőcentrumában tevékenykedett. De 2018. december 11-én már hiába várták szolgálati helyén, otthonában csendesen elhunyt.
Dr. Mezei Ferenc orvosi hivatása mellett érdeklődött a történelem iránt is, különösen az 1848/49-es szabadságharc eseményeivel foglalkozott. Természetesen két gyermekének is sokat mesélt erről a korról. Fia visszaemlékezése szerint 30 éve lehetett, amikor édesapjától karácsonyi ajándékként kapott egy huszárokról szóló albumot. Az a könyvet sokszor nézegették együtt is. Mezei doktor ezt követően kezdett huszárviseleteket készíteni. Először csákókat rajzolt, tervezett, majd kézügyességének köszönhetően sorra el is készítette a legtöbb huszárezred csákójának pontos mását. A képek alapján ezüst- és aranyszínű selyemzsinórokból paszományokat formázott. Felvette a kapcsolatot egy dunántúli iparossal, aki egyedi anyagokat gyártott. A korhű menték, tarsolyok készítése során nagyon ügyelt a részletekre. Szabadidejében járta a levéltárakat, elsősorban katonatisztek levelezését kereste, tanulmányozta Görgey és Kossuth fennmaradt írásait, leveleit is. Igyekezett minél pontosabban megismerni a szabadságharc eseményeit, és azt is kutatta, milyen volt annak idején a külpolitikai helyzet, hogy tekintettek a magyarokra osztrák és orosz szempontból. Az évek során hobbija lett a kardgyűjtés is. A huszárhagyományok őrzői, folytatói körében ismert volt az ő felkészültsége, ezért, ha valamilyen kérdésük volt, bizalommal fordulhattak hozzá.
Ha társaságban szóba került az 1848/49-es forradalom és szabadságharc, dr. Mezei Ferenc mindig nagyon lelkesen, szenvedéllyel mesélt. Színes előadásmódjának köszönhetően, aki őt hallgathatta, időben visszautazhatott a XIX. századba, és ott érezhette magát a szabadságharc katonái körében.